Ma nagyon vidám nap volt, ezt meg kell hagyni. Matektanár e g é s z héten nem lesz. Nem csodás? 
Egészséggondozáson pedig beszélgettem Orsitanárnővel, és mondta megint hogy kölcsönadja a suli fényképezőjét. Most el is fogadtam nagylelkűen xD Amúgy is megvolt beszélve hogy Barbival délután megyünk fotózni, úgyhogy pont jókor jött. *.* Nem is mondta mikor kell visszaadnom, azt mondta majd szól ha kell. háhá! 
Háromnegyedháromkor találkoztam Börbörövöl. (ez így nem vicces? :P) És egészen fél hétig -asszem- fotózgattunk, először a szabadban aztán nálunk. Képek devarton megtalálhatók lesznek... 8D Röhögtünk összevissza, kámeháme, shake your body sárkány, yoko onos szemüveg...barbit nevezzük a yoko ono hasonmásversenyre. mindenképp! *Felírni a teendők listájára*
Szóval. Ez is bekerül a jó napok nagykönyvébe_ de még mennyire. ;]  

Pénteken minden klasszvolt, mert itt volt az Anett suli után. Szokásos nevetésdömping...satöbbi. Aztán miután elment este leültem gépezni...és és minden jó volt, aztán egyszercsak lefagyott. Vártam egy darabig, de nem akart viszajönni. Kinyomtam, utána pedig újra bekapcsoltam. És szépen haladt a cél fele, mikor váratlanul kiírt egy olyan szöveget amitől a szíved elkezd kalapálni. :D De nem pozitív értelemben... A gép bekapcsolása során probléma lépett fel...babla. Nyomjam ezt vagy azt. Bármit nyomok újraindul és kezdődik minden elölről... Totál beszartam, hogy midnenem elveszik. Annyi minden van rajta, ami pótolhatatlan, és újracsinálhatatlan. Elöttem volt egy zabpelyhes doboz, és az elborult pillanatomban magamhoz kaptam és elkezdtem teleírni az életem történetével. Meg hogy miért én, add vissza, nem lehet hogy vége...stb. xD Nagyon depresszív pillanatok voltak. Azt hiszem. :D Életem egy zabpelyhes dobozon...Szánalom. 
Aztán....egész este olyan voltam mint egy kivasalt, kimosott, és kicentrifugázott zombi. Jártam-keltem pizsamában, és nem beszéltem. Mindig hatalmas törés az életemben mikor a gépem bedöglik (volt már rá példaaa...) de most mégjobban...a forgatókönyvem miatt parázok a leginkább, az egyik megvan Anettnál füzetben, de a másik...nincs. És ha elveszik, akkor akkor akkor. Úristen. Meg a képeim...nincs fenn mind devarton, meg pendriveon. ...
Másnap reggel vidáman ébredtem mert jó álmom volt, miszerint kaptam egy fényképezőgépet...Megyek be álmosan, anya meg szomorúan kérdi, hogy na mi van semmi?Nem működik? És akkor eszembe jutatta a nyomoromat, hálisten, köszi-köszi. :P Persze hogy nem volt jó...Egész délelött a tv elött gubbasztottam és ettem a búsgondolatokkal teleírt zabpelyhet. Olyan műsorokat néztem ami teljesen önsanyargató, számomra. Előszöris, az óriáshal keresést néztem végig Zeb Hogannal, akivel -megbeszéltemmagammal- még járnék is, mert sajnálom szegényt, amiért már 10 éve csak ezeknek a grízli-méretű halaknak él. Biztos csapnivaló a magánélete...Aztán következett az óriási-kígyók nyomában...na ez volt az igazi önsanyargatás. Azok az emberekk állatok! Örültek annak a 4.3 méteres kígyónak! De még hogy örültek neki! Totális mámorba kerültek, de még kicsit szomorúak is voltak, amiért CSAK ekkorát sikerült találni. A barmok! 
Na mindegy. A kigyók nem tartoznak a kedvenceim közé, főleg nem mikor azt érzem hogy mindenhonnan jönnek felém. wíí. 
NA de a lényeg a légyeg, elmentünk anyával délután takarítani, és miután hazaértünk és beparkoltunk a garázs elé...anya bemegy és jön ki egy zacsival a kezében, nagyon mosolyog. Mondom mi az? Mosoly-mosoly...válasz: Egy laptop. Állam leesik, szemem beugrik. naneee...kiderült már hónapokkal ezelött megvette, mert gondolta hogy ez a régi felmondja a szolgálatot. Csúúúcs. Ott rejtegette a garázsban. Mik vannak. :D Kicsit féltettem hogy fagyhalált szenvedett...de nem. Működik, és most arról írok, de eléggé furcsa még. A betűk tökmáshol vannak, az ű van az enter helyén. Na midnegy. De nekem akkor is a régi kell. Öreg volt, trampli és koszos, hiányzott belőle a c betű,...de 3és fél év hosszú idő egy kapcsolat kialakítására. :D

Kb. mára hevertem ki, hogy az a bejegyzés elveszett. Szánalmas tudom, de ez van. Mondjuk a tartalmát újra írni még most sincs erőm, pedig jó volt. Tényleg. :P
~ Ma első órában az Ismeretlen hívást néztük, mert tegnap beszólt Orsitanárnő, hogy hnap nem jön be első órában dvdzzünk, és ne szóljunk senkinek. Hát vittem filmeket és ezt választották. Mindenki úgy bevolt kakilva, hihetetlen. Még az első hívás sem volt meg mikor az egyik csaj folyton hátrafordult hozzám és kérdezte hogy most mi lesz? Ki az? Mi fog történni? Ki volt? Hol van? Miért? stb...mondtam basszus nézzed, film. Áh. 
Aztán a nap többi részében semmi... töri emelten hányingerem volt. A tanártól. Na igen, őt ecseteltem abban a bizonyos bejegyzésben. Azt hogy mennyire szánalmas idióta beszédképtelen f*sz. De mindegy. Jó beszólogatni neki. tényleg. Lehet, hogy kicsinyes és gáz dolog, de... örömteli. Valami öreme csak kell lennie az embernek az életben iskola közben is. 
Ja és tegnap beadtam életem első olyan dolgozatát amire nem írtam semmit. általános lélekszarból. Úristen ezt a tantárgyat gyűlölöm a legjobban, sosem éreztem ilyet. Olyan giccsesnek, elcsépeltnek és nagyzolósnak érzem az egészet, hogy ettől is rosszul vagyok. És egyszerűen nem tudom rákényszeríteni magam hogy megtanuljam. Nem tudom megerőszakolni magam. Ez van. 
A nap fénypontja gabriel volt és a Red Number Six. Ennyit nevetni egy msn beszélgetés alatt...  :_D
Azért nekem is volt egy igen elmés beszólásom, ebből egyből lemérheted az IQ szintemet. gab persze még örül is neki és reklámoz az oldalán...csodás xD 

Ma is a régirégirégi hangja lesz Housenak__? :'[  

írtam egy rohadt hosszú bejegyzést de megynomtam a Bk sp gombot és visszament az előző oldalra. hogy rohadna ketté. márbocs. ilyenkor sírnitudnék. :'[ 

Elkeserít néha amikor rájövök hogy mennyire hülye vagyok. :D De tényleg! 
Holnap meg kellene adnom hogy hány képet állítson ki a suli a képeimből. (mert lesz a sulinak egy kiállítása a színházban, és két tanár látta néhány képemet és háhú, és kérték hogy az én képeim is kikerüljenek..) Én meg... nemtudok választ adni, mert egy hülye narancs vagyok, és olyan kevés aránylag jó képem van, hogy azt gondoltam azt tartogatom a fotósklubbos kiállításra. És akkor most mi lesz? Az lesz hogy hülye narancs maradok.  
Egész nap halogattam a terv kiötlését, hogy mégis mi legyen...és most meg már itt van fél kilenc, és még mindig semmi előrrelépés. Nem hívtam fel a Nórát, meg semmi. pedig akartam. h ü l y e   n a r a n c s.
De azért ettől eltekintve ma egész termékeny voltam. Csináltam egy videót az AIDS-ről, Ez most elég sok időmbe telt, mert valahogy nem volt eképzelésem...de aztán megszültem. 
Továbbá megtanultam 3 verset Adytól, tegnap meg már egyet, úgyhogy holnap megtanulom az utolsót, és kedre tudni fogom mind az ötöt. Szuperzseniális.
 És egész hétvégén nem mentem korizni. Ez azért sziven üt. Azért mert szombaton takarítottunk...egész délután. Ma meg ugye aktívan hülye voltam. 
Holnap megint iskola. monoton szarság.
idesírok. LOL