Takarítottunk. Anyával. Mert...az egyik házban ahol közösképviselő, nem vett fel takarítót, hanem mi megyünk...és ez elég jó pénzkereseti forrásnak bizonyult addig...míg...meg nem történt a dolog. Szívrohammal is végződhetett volna! Annyi az egész, hogy új ház...és most szerelték csak be a világítást a lépcsőházban, és én a 3. emeletet söprögetem szépen,nyugiban...mikor lekapcsolódik a villany. Na persze, természetesen legfelül még nem jó a illanykapcsoló, így elindultam lefele, és a vödör -teli szeméttel- ott volt a lépcső tetején...had ne mondjam, szépen belerúgtam. Az pedig leszánkázott, hatalmas, de még annál is nagyobb robajjal a lépcsőn. Majdnem ott maradtam... És kezdhettem előlről a seprést. Hetfőn is voltunk...akkor meg az volt a vicces, hogy nem volt még világítás s e h o l. És nem gondoltuk, hogy ennyire vészes lesz, de az volt...főleg szemüvegesen és úgy hogy már péntek óta folyton szédülök...szóval vakon,szemüvegesen és szédülve NE takarítsatok lépcsőházat. Nem egy kellemes élmény.
De ki kell tartanom, mert a fényképezőre kell a pénz. Szóval, akármennyire is gonosz ház ez, egy frissen kötött életbiztosítással tovább dolgozom... ;D