ma csináltam, éshát kiakasztóan zseniális lett :D
Pesten voltam a héten. MOME felvételi.... kedden bevittuk Gabrielel és Gáborral a mappát, szerdán kiderült hogy a 226-ból bekerültem az 50enbe, mehetek a 2. forudlóra. Ami csütörtökön volt. Nem izgultam nagyon, megírtuk a tesztet...délután meg interjú. Sok jófej embert megsimertem, és zseniális fotósok nemmellesleg. Hát tovább nem jutottam, de egy olyan jó fotóscsaj nem jutott tovább akinél pedig amikor nézegettük ott a képeit azt éreztem hogy 'mit keresek én itt?', pedig már másodszor is volt. Szóval annyira nem vagyok elkenődve, jó lett volna...de a 3. fordulóra szerintem még nem álltam készen. Ők is így gondolták ezek szerint. :)

Vicces. Minden vicces. Van ami ironikusan az, van ami tényleg vicces! Hát nem vicces? De az. Elkezdtem nézni a skinst múlt héten, és most fogok végezni a második évaddal, és nemsokára letöltődik a 3. is. Ja amúgy meg beteg vagyok és nem voltam suliban egész héten. A hétvégén kitakarítottam a szobám, de úgy igazán. Persze mostanra már megint teljesen poros minden. Szombaton földalatti vicces volt. Tényleg vicces. Amikor mentem fel olyan 8 fele, a sétálón hozzám szólt valami csávó aki épp fotózott, én meg szokásomhoz híven a gépét néztem hogy milyen. Szóval megkérdezte, hogy merre talál valami helyet ahol élet van. Mondtam neki mik a választási lehetőségek. Kijelentette hogy 512-be nem megy. Mondtam mi maradt…hát végül jött velem földalattiba. Ott volt valami fél12ig vagy ilyesmi. Pesti fazon, hang technikus, a Kovács Áron spanja és nem hallott még soha SP-ről. Nagyjából ennyi. De ott égetett mert mindenkihez odament hogy hallott-e már SP-ről. Meg Petráékat is faggatta. Én meg közvélemény kutattam hogy kinek jön be Szeki, hogy kicsit lejjebb nyomjam az egóját. PERSZE nem ment. De nem baj így szeretjük.
A héten Danit is megismertem. Dániel a rocksztár távol e vidéken.
Jövő hét kedden pedig irány pest, Gab, koncert az áharmincnyolcon, the subways. Öröm.

'oh my god, I had the most amazing time last night, I dreamt I saw you again' ;

Végülis többször átgondoltam, és mégsem álom volt. Mert összeért a kezünk, és beszéltem vele...ő pedig vissza szólt, és lehet hogy nem volt sok, de alapvetően a probléma oka most már tudva van. - nincs kedv - HURRÁBRAVÓ.

TARANTINO
Kurva anyját neki hogy ilyen kibaszott zseninek született!

Inglourious Basterds.
Megint eltalálta! Megint annyira hozta a saját stílusát, de a saját keretein belül megint tudott újat mutatni. Istenem! Mióta nem éreztem már így egy film alatt/közben/után? Nagyon rég. És annnnyira vágytam rá, és most gyanútlanul felkelek 11 órakor, bekapcsolom a filmet és 2 és fél óra múlva ott ülök és küzködök a levegővétellel, mert szerintem az utolsó 20 percben nem is vettem, és szúrt a melkasom és csak pislogtam. Tényleg csak az jött ki a számon, de hangosan csak úgy magamnak: Kurva anyád Tarantino! Kurvaaa anyád! Hogy vagy ennyire kibaszott jó?
És és össze kellett magamat szednem. Nagyon oda voltam. Annyira ki voltam már éheztetve ilyen semmilyen filmekkel... és most ez! Egy film tud csak velem ilyet csinálni minden egyes megnézése után, a fight club nyilván.
Ugh de na! Tarantino, istenné léptél ma elő kisfiam.
 

Was a long and dark December
From the rooftops I remember
There was snow
White snow

Jó a jég! Korizás minden nap, de egy jóó hokizásra még mindig nem került sor. o.o De olyan jó nézni a hokista fiúkat, a napsütésban, szépek magasak, ütő a kezükben és koriznak. waah
Ma három tanárommal is összefutottam a jégen, juhé.
Suli után egyből mentünk le a jégre, épp hogy hazaértem már indulás fotóklubba. Barbival jól elhülyültünk, kommandó, bukfenc a színház közepén. Iszonyat.
Ja meg megint kezelésbe vettem a színház laptopjának a webkameráját, lett pár jó fotó :D

Valamit meg kezdeni kellene magammal, olyan mintha én lennék a saját szobanövényem.